Hosszú évszázadokon át a főváros panorámájának része. A Pozsonyról szóló első írásbeli emlék 907-ből is hozzá fűződik. Luxemburgi Zsigmond király uralkodása idején a 15. században épült a mostani várpalota központi várudvarával és 4 oldaltoronnyal. 1811 májusában a pusztító tűzvész nemcsak a várat és épületrészeit semmisítette meg, hanem a Váralja nagyrészét is. A jelenkorban a Szlovák Nemzeti Múzeum állandó archeológiai, történelmi és művészi tárlatai kaptak itt elhelyezést. Pozsony látogatói itt elidőzhetnek azokon a helyeken, ahol a történelem íródott, megcsodálhatják a vár építészetét és elgyönyörködhetnek a szépséges kilátásban a teraszokról vagy a Koronatoronyból. A vár nemzeti műemlék.

Az ősrégi Dévény várroma a Duna és Morva folyók összefolyása fölött magaslik. A szláv Rastislav fejedelem erődítményeként a Dowina név alatt már a 9. századbéli krónikábam is említés esik róla. A hegyormon már a 13. században őrtorony állt, mely a későbbi vár alapját képezte. A várast Napóleon csapatai 1809-ben a levegőbe röpítették. 1965-től régészeti ásatások folynak területén. A várromok részleges felújítása a Pozsonyi Városi Múzeum védnöksöge alatt történik. A vár nemzeti műemlék.

Több kápolnás háromhajós csarnoktemplom, a város legjelentősebb egyházi építménye. Az 1563-1630-as években a magyar királyok koronázási temploma volt. 11 magyar királyt /köztük Mária Teréziát/ és 8 királyi feleséget koronáztak itt. A templom gótikus stílusban a 14.-15. században épült a régi Legszentebb Megváltó nevét viselő templom helyén. A pozsonyi koronázásokra emlékeztet a magyar királyi korona aranyozott mása a dóm tornyán 1833-ból. A pozsonyi dómban az ország sok egyházi és világi képviselője van eltemetve. A templom nemzeti műemlék.

Ezt a középkori főiskolát Corvin Mátyás magyar király alapította 1465-ben. Mátyás király halála után megszűnt. Nemzeti műemlék.

A szabad királyi város Pozsony városi tanácsa székelt benne. A különböző stílusú házakból álló épületegyüttes a mai Óvárosházat együtt alkotja. Eredetileg Jakab bíró gótikus tornyos háza képezte. Már Lajos király 1370-ben írott levelében említés esik róla. Máig is megmaradt eredeti formájában. A ház későgótikus egyszerű homlokzatát kőszobrokkal tagolt árkádok egészítik ki. A rokokó stílusban átalakított toronysarkon a Szűz Mária-szobra látható 1676-ból. A 16. százdaban a város megvette a szomszédos Unger házat. A 20. században épült fel a keleti szárnya neogótikus stílusban, mely bebiztosította a városháza és a prímáspalota összeköttetését. Jelenleg ez a történelmi épület a Városi Múzeum székhelye.

A szovjet hadsereg Pozsonyban és Nyugat Szlovákiában elesett katonáinak temetője és emlékműve. 1960-ban avatták fel ünnepélyesen a Szovjet hadsereg felszabadításának 15. évfordulója alkalmából. Ezen a kegyeleti helyen 6845 szovjet katona nyugszik. Az emlékmű keleti teraszáról gyönyürű kilátás nyílik a városra. Ugyancsak nemzeti műemlék.

Pozsony hajdani középkori városerődítményének egyetlen fennmaradt kapuja. Alsó része gótikus, a 15. században egy elülső kaput és barbakánt építettek eléje. A tornyot fokozatosan emelték. Jelenlegi formája a barokk építészetet tükrözi /1758/. A torony tetején sárkányölő Szent Mihály arkangyal rézszobra látható, mely a pozsonyi Eller Péter rézművesmester alkotása. A toronyban a Városi Múzeum történelmi fegyverekből álló kiállítását tekinthetjük meg. Külső erkélyéről gyönyörű kilátás nyílik a városra.